Keresés

Hírek
 
Versenyek, edzőtáborok
 
Programgyűjtemény
 
Szakági információk
 
Nyilvántartások
 
Bajnokaink
 
Alszakág
 
Galéria
 
 
Az igazi kiképzési skála

A KIKÉPZÉSI SKÁLA


A kiképzés rendszeres tornásztatás, amelynek során az a cél, hogy a lovat mind fizikailag, mind lelkileg természetes képességei teljes kifejtésére bírjuk, és engedelmes, kellemes, sokoldalúan kiképzett hátaslóvá tegyük.


A kiképzés célja a ló teljesítőkészségének és használhatóságának a megőrzése.


A kiképzési skála:

            ÜTEM

            ELENGEDETTSÉG

            TÁMASZKODÁS

            LENDÜLET

            EGYENESRE IGAZÍTÁS

            ÖSSZESZEDETTSÉG



A kiképzési skála alkalmazása:

- használattól függetlenül minden lónak teljesítenie kell,

- a ló sokoldalú tornásztatásától és pszichéjétől függ,

- fiatal ló alapkiképzésében (változatosan felépített kiképzés jelentősége)

- képzett lovak minden egyes edzésének felépítésében


A kiképzés három fő szakasza:

- szoktatási szakasz,

- tolóerő kifejlesztése,

- hordozóerő kifejlesztése.


Szoktatási szakasz:

- fontossága a fiatal ló kiképzésének kezdeti fázisában, valamint minden edzés elengedtetési szakaszában,

- ide tartozik: ütemesség, elengedettség, támaszkodás.


Tolóerő kifejlesztése:

- hátulsó lábak fokozott tevékenységére késztetése - cél, hogy a ló jobban súlypont alá lépjen

- ide tarozik: támaszkodás, lendület.


Hordozóerő kifejlesztése:

-  akkor valósulhat meg, ha a tolóerő fejlesztési szakasza bizonyos mértékig lezárultnak tekinthető,

- ide tartozik: egyenesre igazítás, összeszedés.


A kiképzés fő szempontja az ÁTENGEDŐSÉG!






ÜTEM

Tér- és időbeli egyenletesség mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta).

Minden átmenetben és fordulatban meg kell maradnia (nem csak egyenes vonalon!).

Ütemhibák kérdése (gyakori hibák lépésben - passz, ügetésben - rövid, egyenetlen, feszes léptek, vágtában - négyütemű vágta).


Az ütemesség jelei:

- helyes lábsorrend minden jármódban,

- a lábak elemelkedése és földreérése közötti idő állandó.


Módszerek az ütemesség eléréséhez:

- könnyed kézzel, megfelelő előrehajtással történő lovaglás,

- gyakori átmenetek és elengedtető gyakorlatok lovaglása,

- szakszerű futószárazás, cavalettimunka, ugrógimnasztika, tereplovaglás.



ELENGEDETTSÉG

Az ütem mellett a szoktatási szakasz lényeges célja.

Ütemes mozgás, lengő hát, lazán feszülő és elernyedő izomzat.

Hátsó lábak aktív munkájának alapfeltétele.

Elengedettség fizikai és lelki szinten.


A belső és külső elengedettség jelei:

- előre álló, „laza" fülek,

- nyitott szem,

- egyenletesen lengő hát,

- zárt, a zablát rágó száj,

- szépen hordozott, mozgás ütemére ingázó farok,

- prüszkölés,

- egyenletes légzés.


Módszerek az elengedettség eléréséhez:

- előrehajtó üléssel hátsó lábak aktivizálása,

- harmónikus kapcsolat a szájjal,

- elengedettség tesztje: „szárakat a kézből kirágatni".



TÁMASZKODÁS

A lovas keze és a ló szája közötti állandó, puhán rugózó kapcsolat.

Helyes támaszkodással a ló újra megtalálja természetes egyensúlyát a lovas alatt.

A helyes támaszkodás tolóerő eredménye (nem a szárak visszafelé történő húzása).

Tovább fejlesztett formája az ún. „száron lét".


A támaszkodás elsődleges jelei:

- a tarkó a legmagasabb pont,

- homlokvonal függőleges előtt (gyakori hibák: homlok-orr vonal függőleges mögött, szár mögött, „hamis görbület", szár ellen, a ló a lovas kezére támaszkodik).


Módszerek a támaszkodás eléréséhez:

- csípő, keresztcsont előrehajtó segítsége által, az egyenletes támaszkodást biztosító kézbe hajtjuk a lovat,

- átmenetek lovaglása (+ félfelvételek, előrelovaglások),

- a lovas tökéletes, kiegyensúlyozott ülése.



LENDÜLET

A hátulsó lábakból és a farból származó energikus impulzus átvitele a ló egész előre irányuló mozgására.

Feltétele, elengedett, lengő hát és puha, korrekt támaszkodásban történő járás.

Csak az ügetésre és a vágtára jellemző - mivel a lépésnek nincs szabad lebegési fázisa.


A lendületesség jelei:

- a ló energikusan lökődik el a talajtól, lebegési szakaszban végtagjai jelentősen előrelendülnek,

- a csánkok rögtön a talajtól való ellökődést követően energikusan előre-fölfelé mozdulnak el (nem csak fölfelé, vagy akár hátrafelé),

- ún. „térnyerő" vágta.


Módszerek a lendületesség eléréséhez:

- a jármódok között és azokon belül is átmenetek lovaglása (fontos átmenetek ütemessége, folyamatossága, előrehajtás)

- előrehajtó segítségek + érző kéz összjátéka.



EGYENESRE IGAZÍTÁS

A hátulsó és elülső lábak patanyoma egy vonalba esik, vagyis hossztengelyével egyenes és ívelt vonalon egyaránt a patanyomhoz igazodik.

Folyamatos feladat, nemcsak a szoktatási szakaszban (a lovak „természetes ferdesége" miatt).

Célja:

- a terhelés egyenletes elosztása,

- végtagok idő előtti egyoldalú elhasználódásának elkerülése,

- a tolóerő optimális mértékre történő fejlesztése,

- a ló elfogadja a segítségeket, és átengedővé váljon,

- mindkét kézhez egyenletesen lépjen,

- összeszedhető legyen.


Az egyenesre igazítás jelei:

- a hátulsó és elülső lábak patanyoma egy vonalba esik, vagyis hossztengelyével egyenes és ívelt vonalon egyaránt a patanyomhoz igazodik,

- a lovas kitartó segítségei a szájon, a tarkón, a nyakon és a háton át helyesen jutnak át és egyenletesen mindkét hátulsó lábra hatnak.






Módszerek az egyenesre igazítás eléréséhez:

- mindkét oldal következetes tornásztatása,

- a lónak mindig az elejét igazítsuk a hátulja elé,

- egyenes és ívelt vonalon lovagolt átmenetek,

- kiegyensúlyozott, biztos ülés.



ÖSSZESZEDETTSÉG

Mind a négy láb egyenletes terhelése, az első lábak tehermentesítése és a hátsó lábak fokozott teherfelvételre kényszerítése által.


Az összeszedettség jelei:

- a hátulsó lábak erősebb konchajlítás (csípő- és térdizületek) mellett fokozottabban viselik a súlyt, és jobban a súlypont irányába lépnek, az elülső lábak ezáltal felszabadulnak, és mozgásuk szabadabbá válik,

- a ló látszatra úgymond „hegynek fel" jár,

- lépések, léptek és vágtaugrások megrövidülnek a szorgalom és az aktivitás korlátozása nélkül,

- ügetésben és vágtában a lendület teljes egészében megmarad, ami emelkedettebb mozgást eredményez,

-  a ló mind a négy lábával kis alapterületen, öntartásban mozog, a lovas segítségeire még érzékenyebb,

- egyenesre igazító és összeszedő munka egy-egy szakasza után gondoskodjunk a lendület és a tolóerő megőrzéséről friss előrelovaglással,

- kadencia: a ló késsé jobban kitartja a lebegési szakaszt, a hátulsó lábaknak eközben jól előre kell lendülniük,

- relatív feligazodás: a támaszkodás magassága egyenes összefüggésben áll az összeszedés fokával

- abszolút feligazodás: a lovas túlnyomó részt a kezével kényszerít ki, a ló nem hordozza önmagát, fejét és nyakát a lovas keze tartja, a háttevékenység zavart szenved és ezáltal a hátulsó lábak aktivitása korlátozódik.



Módszerek az összeszedettség eléréséhez:

- a hátulsó lábak hordozóerejének erősítése, oldaljárásokkal,

- egyenes és ívelt vonalon lovagolt átmenetek,

- helyesen lovagolt fél- és egész felvételek,

- összeszedettség ellenőrzése: a lovas több lépés, vagy vágtaugrás erejéig végigsimíthat a sörényélen, a ló öntartásának ekkor is fenn kell maradnia



ÁTENGEDŐSÉG

A ló azon készsége, mellyel a lovas segítségeit engedelmesen és készségesen elfogadja. Az előrehajtó segítségekre aktívan reagál, vagyis hátulsó lábaival aktívan előre lép, és lendületet fejleszt.

Ezzel egy időben a szársegítségek a szájtól, a tarkón, a nyakon és a háton át elérnek a hátulsó lábakig, vagyis a ló átengedi ezeket anélkül, hogy a test bármely feszes pontján elakadnának.

A ló mindkét kézen egyenletesen az előről-hátra, a hátulról-előre, a jobbról balra és a balról jobbra való segítségeket elengedetten és engedelmesen elfogadja. Az átengedőség szintje a hátralépésen mérhető le a legjobban.

 
PARTNEREK
weboldalkészítés, webdesign, weblapkészítés © 2008 Magyar Lovas szövetség www.lovasszovetseg.hu